Összes oldalmegjelenítés

2013. szeptember 11., szerda

Habcsók a SAD 18. fordulójára


Diós habcsók
Falusi konyha, népi ízek - a SAD 18. fordulójának a témája, melyet Ildikó gondolt ki, mint a mostani játék háziasszonya.  "Falusi, vidéki, népies, vagy éppen Magyarország különböző tájegységeire jellemző" recepteket vár, amely nem cukrászda szagú.
Jól feladta a leckét, mert én már minden ilyen jellegű süteményemet, kalácsomat posztoltam.
Vidéki, népies, falusi.......
Megvan!
Falusi lány voltam, és az 50-es, 60-as években gyerekeskedtem.  Akkoriban nem dúskáltunk annyira  a süteményekben, tortákban, mint manapság. Többnyire kalácsokat ettünk különböző  sós és édes töltelékekkel.  Ha sütemény, akkor piskóta, esetleg diós piskóta, ha lekvárral is meg volt kenve,  már tortának számított.
De volt egy "sütemény" a falusi konyhákban is, ami nélkül karácsony, disznóvágás, lakodalom nem múlhatott el, ez pedig a habcsók.
Több szempontból is előnyös volt habcsókot sütni. Először is faluhelyen  minden háznál "termett" tojás, és még az is előnye a habcsóknak, hogy csak a fehérje kellett belőle, a sárgája hasznosabb dolgokba kerülhetett - például a töltöttkáposzta töltelékébe. Kevés hozzávalóból megvolt, hiszen cukor is, meg ecet volt minden rendes háztartásban.  Aztán nem túl munkaigényes még akkor sem, ha akkoriban kézzel kellett felverni a tojáshabot. Minden háznál voltak nagymamák, vagy gyerekek - főleg a lányok jöhettek e szempontból szóba. A sütése is egyszerű volt, a sparhert  sütőjében is megsült, ha éppen nem akartak begyújtani a kemencébe.
Nos a felsorolt előnyei ellenére én nem szerettem a habcsókot. Főleg, hogy a belseje folyós volt.
Így aztán nem is sütöttem. Egyszer ugyan (talán 40 éve is van) volt egy próbálkozásom, de hamvába halt, teljesen szétfolyt, illetve összefolytak a tepsiben teljesen egybefüggővé, így ki kellett dobni.
Ezért a mostani habcsókomat nyugodtan tekinthetem premiernek.
Csak az arányok miatt olvastam el egy-két rceptet,amúgy ismertem a habcsók készítésének módját, de a cukor mennyisége igen változó, és mivel nem akartam édesre így csináltam:
Hozzávalók:
2 tojásfehérje
10 deka porcukor
1 teáskanál citromlé
20 db negyed dióbél
A tojásfehérjékből kemény habot vertem a porcukorral. A porcukrot több részletben adtam hozzá, és a habverés géppel legalább 8 percig tartott. A vége felé tettem bele a citromlét (a nagymamám ecetet szokott). 
Sütőpapírral bélelt tepsibe evőkanállal szaggatam őket egymástól 2-3 centi távolságra.  Egy nagy gáztepsibe 20 darab habcsókom lett a két tojásfehérjéböl. Mindegyik tetejébe negyed gerezd dióbelet nyomtam és 180 fokosra előmelegített sütőbe tettem.


Felirat hozzáadása

Tíz perc múlva csökkentettem a hőmérsékletet 80 fokosra, és negyven percig ezen a hőmérsékleten "száradtak", a vége felé néhány percre alsó lángra téve. Az én sütőm az utolsókat rúgja, tehát beírásom ezen része ne legyen irányadó senkinek se. Nyilván mindenki ismeri a saját sütőjét.  Már nagyon ki kellene cserélni a tűzhelyemet, elkezdtem tanulmányozni a legújabb gáztűzhelyek  műszaki paramétereit és árait. azt még nem tudtam eldönteni, hogy a sütője elektromos, légkeveréses legyen-e? Persze van időm a döntésre, még az se biztos, hogy a karácsonyfa alatt ott lesz (képletesen) az új tűzhely.
Sütés után süteménylapáttal alányúlva egyenként választottam le őket a sütőpapírról.
Kis hűtés  és máris közprédára lehetett bocsátani.
Habcsók dióval
Persze előbb én megkóstoltam. Szerencsére ennek nem volt folyós a közepe, inkább omlósnak, ropogósnak mondanám. Ahhoz képest, hogy nem szeretem, négyet-ötöt egyszuszra bevágtam belőle.
A férjem is, és térülés-fordulás után máris üres volt a tányér. 
A férjemből is gyerekkori emlékeket hozott elő. Ő úgy emlékezett, hogy a régi falusi lakodalmakban roskadoztak az asztalok a sokféle habcsók alatt. A roskadozás persze jelképes, hisz a habcsóknak alig van súlya. Elmerengtünk rajta, ahogy szülike (a nagymama) kitámasztotta a kemenceajtót, mert a habcsóknak nem kellett a nagy meleg.
Összefoglalva - köszönjük Ildikónak a jó témaválasztást. És lehet, hogy ezután gyakrabban lesz nálunk habcsók. (Sajnos, a villanyfénynél készült fotók elég gyenge minőségűek).
Tessék fogyasztani!
És persze nagyon sokféle habcsókot lehet készíteni, színeseket, magvakkal vagy aszalt gyümölcsökkel ízesítetteket, stb.  Én most egy retro változatot írtam le.

20 megjegyzés:

  1. nekem sosem sikerül:( A tiedek nagyon guszták:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kati! Az egyik titka a jó kemény hab. Tényleg érdemes sokáig verni! A másik a sütő hőmérséklete, de ezt mindenkinek magának kell a sütőjével eldönteni.

      Törlés
  2. Tulajdonképpen a régi korok macaronját sütötted meg :) Én sosem szerettem, de enenk leginkább az volt az oka, hogy nagy-nagynénink állandóan tukmálta. Na, abba a foga is beletört az embernek :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én se szeretem, azért nem sütöttem még macaront se, meg pavlovát se. De most kivételt tettem a játék kedvéért, és bár nem kapott sok hangos dícséretet,hogy csendben gyorsan elfogyott, az is jelentheti azt, hogy szívesen veszi (eszi) máskor is a család. :)

      Törlés
  3. De jó volt olvasni Téged és a történetedet! Nálunk nem nagyon volt habcsók, annál több "nuss-stangli", azaz diós rudacska szintén tojásfehérjéből. A sváb lakodalmakról sosem hiányozhat még ma sem. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Teller-cake! Utánanéztem a "nuss-stanglinak".
      Találtam Répásyék családi albumában recepttel együtt. http://nugabestszalon.network.hu/kepek/repasyek_csaladi_albuma/sutik_1_7
      Azt hiszem, én ezt a sütit "fogkefe" néven ismerem.

      Törlés
  4. Nagyon szépek lettek!Kevésből, sokat készítettél.

    VálaszTörlés
  5. Nagyon guszták a csókok és jó volt olvasni a kis történetet hozzá:))

    VálaszTörlés
  6. Mifelénk a habcsók nem volt ennyire népszerű sütemény, nálunk a családban nagymamán és anyukám sem nagyon készítette. Egyébként régen tényleg nem volt ilyen sokféle süti, általában piskóta, esetleg lapok krémmel töltve, tortát pedig otthon szinte egyáltalán nem sütöttünk. :) Tetszenek a habcsókjaid, szépek lettek, és a pirult dióval a tetejükön biztosan nagyon finomak is voltak! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Hankka!
      Én nem szeretem a habcsókot, csak a SAD végett sütöttem meg, egyet azért megettem. Ha a család igényli, sütök máskor is.

      Törlés
  7. Nagyon jól sikerültek, mi is nagyon szeretjük a habcsókot:) Gyerekként én sosem ettem habcsókot, csak később ismerkedtünk meg. Így igaz, régen nem volt minden nap édesség, de internet, meg blogok sem voltak, ahol az ember mindig lát valami finomat, amit feltétlenül ki kell próbálni:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bizony Trollanyu, én is abban a cipőben járok, hogy mindent ki akarok próbálni!
      Szerencsére engem nem fenyeget az elhízás, de némely családtagomon meglátszik, hogy sok édességet eszik...

      Törlés
  8. Csúcsszuper lett! :) Karácsonyra jól fog jönni ez a recept! Köszi :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Millye! Igen, én is gondoltam rá, hogy habzsákból akár habkarikát is lehet belőle formázni fenyődísznek.

      Törlés
  9. Szépek lettek a habcsókjaid! :)
    Ugyan én sem szeretem nagyon (túl édes nekem), de a férjem viszont annál inkább, így a kelt tésztákból megmaradt tojásfehérjékből havonta legalább egyszer készül habcsók nálunk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Okki! Elhatároztam, hogy ezután nálunk is divatja lesz.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...