 |
Csokiszív |
Ez a szív alakú csokitorta a júliusi családi ünnepek utolsó tortája. A fiam és menyem 13. házassági évfordulójára készült. Nem éppen ilyenre terveztem (hanem sokkal díszesebbre), de így sikerült. Végső kinézetét főleg a jobb kezemen lévő kötés határozta meg. (Jobb kezem hüvelykujját elvágtam, így eléggé ügyetlen voltam.)
Van egy jó nagy szív alakú sütőformám, abban sütöttem négyszer három tojásos sárga piskótát.
A krémet magam kreáltam, tettem bele mindent, amiről úgy gondoltam, hogy jó lesz.
Krém hozzávalói:
6 dl tej
80 gr csokipuding
6-8 ek cukor
20 deka étcsokoládé
25 deka vaj
fél deci rumba beáztatott 10 deka mazsola
Elkészítés:
A tejben felfőztem a pudingport cukorral. Én gluténmentes (reformboltban kapható) pudingport használok, ezt úgy mértem ki, mert 200 grammos csomagolású. Barna nádcukorral ízesítettem, nyolc kanállal. Amikor a puding már majdnem kész volt, belekevertem az eltördelt csokoládét és kevergettem, míg teljesen elolvadt. Hideg vízben hűtöttem langyosra bele-bele kevergetve, hogy ne bőrösödjön meg. Végül hozzáadtam a szobahőmérsékletű vajat és géppel jól kihabosítottam finom selymesre. A már kihűlt lapokat ezzel a krémmel kentem meg, minden réteg krémre rumos mazsolát szórva, elosztva rá a mazsolát. A maradék krémmel kívül körbekentem a tortát és éjszakára hűtőbe tettem.
Másnap csokoládéglazúrral öntöttem le. Nem tudom, honnan van a recept, már régen lejegyeztem, származhat a network vagy az okostojás oldalakról...?
Csokiglazúr:
150 ml víz,
175 gr cukor,
55 gr kakaópor,
125 ml tejszín,
40 gr csoki
5 gr zselatinpor
Elkészítés:
A vizet a cukorral kis lángon főni tesszük, közben a kakaóport csomómentesre keverjük a tejszínnel. Összeöntjük a cukorsziruppal és forraljuk tíz percig. A zselatint kevés vízben feloldjuk és belevegyítjük a kakaós szirupba. Levesszük a tűzről, kicsit várunk, majd beletördeljük a csokit. Keverjük míg teljesen elolvad, langyos állapotban öntjük a tortára.
Hát nálam persze nem egészen így történt, mert alig fogtam neki a glazúr készítésének, amikor telefonált a fiam, hogy hamarosan jön a tortákért. Nem itthon volt az ünnepség, hanem húsz kilóméterrel távolabb a szelidi tóhoz mentünk, csakhogy nálunk éppen autó probléma volt, megkértem hát, hogy legyen fuvaros, de még egyáltalán nem számítottam rá. Most aztán volt kapkodás. Az elkészült csokiöntetet azon forrón a tortára borítottam, egy kicsit be is szívta. Díszítésnek fehér cukorgyöngyből kiraktam keresztnevük kezdőbetűit, lett volna még az évszám meg virágok. Jobb kézzel most nem tudtam dolgozni, ezért a bal markomba vettem 10-20 szem gyöngyöt , mutató és hüvelykujjal raktam a díszítést. Amikor a kertajtó nyikordulását meghallottam, ijedtemben összerezzentem - itt a gyerek és még sehogyse vagyok -, a kezemben lévő gyöngyök kicsúsztak és összevissza ráestek a tortára. Na, ott legyenek! dobtam még néhányat rá csak úgy, ahova esik, és ennyi. Gyorsan tálcára raktuk, megkértem a fiamat, hogy legalább egy-két fotót csináljon a telefonjával a tortákról most, amíg biztosan egyben vannak.

Ám szerencsésen kibírták a szállítást, pedig egy szakaszon földúton is kell menni. Felköszöntéskor szóban elmondtuk, ami lemaradt róla. Nagyon finom volt, minden vendég evett belőle és mindenki megdícsérte.
Remélem, még sok házassági évfordulós tortát tudok a gyerekeknek sütni, talán akad majd köztük szebb is.
 |
Ők kapták |