Összes oldalmegjelenítés

2011. július 31., vasárnap

Sajtos csiga leveles tésztából



Mivel idősebb fiam nagyon szereti, a névnapjára sütöttem sajtos csigát (is).
Receptet sehonnan nem kerestem hozzá amikor először sütöttem, csak ahogy magamtól elgondoltam, és mivel a családnak bevált, azóta így csinálom
Hozzávalók:
két csomag leveles tészta (darabonként 400 grammos, 3 darabos)
1 kispohár tejföl
15 deka reszelt  sajt
1 tojás megkenni


Az összesen 6 darab tésztát egymás után vékony téglalappá nyújtottam, a tejfölből egy evőkanálnyit félretettem, a többibe ízlés szerint sót kevertem és ezzel a keverékkel megkentem a lapokat, majd a reszelt sajtból is kivettem egy kanálnyit, a többit a tésztára szórtam. Egyenként feltekertem őket majd jó éles késsel kb. másfél centi szélesre feldaraboltam. A csigákat tepsibe tettem egymástól kissé távolabb, mert sülés közben megnőnek. Ezután
gyújtottam be a sütőt előmelegíteni 200 fokra. A tojást felvertem a tejföllel és a félretett reszelt sajtot is belekevertem, ezzel kentem meg a csigák tetejét.Mikor elérte a kívánt hőfokot alsó-felső lánggal fél óra alatt megsütöttem.
Harminc fért egy tepsibe, tíz a következőben sült

Sajtos csiga leveles tésztából
Nagy sikere volt, mint máskor is, de ezzel még nem zárult le a Szabolcs napi sütögetés, majd jövök mással is.











2011. július 30., szombat

Együnk színeket

Színes világban élünk, bizonyára nem véletlen. A színek szerves része a mindennapi életünknek.   A színeknek van jelentése,  tulajdonsága, hangulata, harmóniája stb.Már az ókori civilizációkban is "használták" úgymond a színeket, például gyógyításra, pedig akkor még meg sem születtek a különböző színek hatásairól szóló elméletek  Régóta tudjuk, hogy a színeknek fontos szerepe van az étkezésben is, ezen keresztül pedig az egészségi állapotunkra..Ebben a bejegyzésben erről írnék néhány mondatot - ne ijedjen meg senki, nem tudományos értekezés lesz.
A fizikus Newton felfedezése, hogy ha fényt prizmán futtatunk át, az hét alapszínre bomlik.
A szivárvány ívében a következőképpen követik egymást a színek: vörös, narancssárga, sárga,  zöld,  kék,indigókék, lila.
Ezek a fő ( helyesen: ős) színek, melyek számtalan változatra bonthatók.



Testünk energiaközpontjai a csakrák . A csakrák színei követik a szivárvány színeit. Bár a csakrák színe nem állandó, minden egyes csakrához rendelhetünk egy színt a szivárványból.


Minden színnek megvan a maga hullámhossza és rezgése, melyek pozitív vagy negatív hatást gyakorolnak szervezetünkre. Ha ismerjük az egyes színek jelentését és hatását, tudatosan is befolyásolhatjuk egyebek mellett egészségünket is.

Vörös:  - a vér színe, életerőt, melegséget, energiát ad. Felpezsdíti a vérkeringést, elősegíti a vörös vértestek képződését, stb.
Narancssárga: - meleg, aktív, ösztönző, a siker, a dinamizmus színe, serkenti az emésztést, erősíti az immunrendszert, oldja a depressziót, stb.
Sárga: - meleg szín, a nap színe, a vidámság színe, a lelket hozza lendületbe, igazi oldódás a kedélybetegeknek. Erősíti a gyomrot, ösztönzi a méregtelenítő szervek működését, stb.
Zöld: - kevert szín, mely egyensúlyt teremt a meleg(vörös) és a hideg (kék) között, tehát az összhang, a kiegyensúlyozás színe. Nyugtatólag hat, lecsillapít, harmóniát teremt, ez a szín mindenhova odaillik, ahol megbomlott egyensúlyi állapotot kell helyrehozni. A természet színe, amely a még rejtett zavarok esetén is, vagy betegségek megelőzésére is alkalmazható.
Kék: - hideg szín, az ég színe, a nyugalom, békesség színe, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, lázat csökkentő hatású.
Indigókék: - intuitív szín, az ideges eredetű zavarokra, lelki kimerültségre van jó hatással, érzékszerveink közül a fülre és az orra van nagy hatással.
Lila: - (ibolyaszín) spirituális szín,  ösztönzi a belső megtisztulást, erősíti a meditáció hatását, lépvédő, nyirokkeringést serkentő hatású ( is).

Az aromája, az állaga, az íze mellett a színe is fontos ételeinknek, hiszen az elfogyasztott élelmiszereinkkel azok színeit is vele esszük.

A természetes színeket az alábbi táplálékainkban találjuk:

Vörös színerőt:  cseresznyében, málnában, piros ribizliben, piros almában, paradicsomban, piros paprikában, piros retekben, földieperben, görögdinnyében, stb.

Narancssárga színerőt:  narancsban, mandarinban, sütőtökben, sárgabarackban, sárgarépában, stb.

Sárga színerőt:  citromban, banánban, ananászban, csemegekukoricában, egyes tökfélékben,sárgadinnyében, stb.,

Zöld színerőt:  minden zöld leveles salátában, uborkában, petrezselyem-zöldjében, zöldborsóban, búzafűben, káposztában, brokkoliban, zöld spárgában, zöldbabban,zöld fűszerekben, stb,

Kék színerőt:  kék szilva, kék áfonya, fekete ribizli, kék szőlő, szeder, mák, borókabogyó, stb.

Indigókék és Lila színerőt: céklában, lila káposztában, lila hagymában, padlizsánban, stb.

Nem teljes a felsorolás, más ételféleségekkel most nem foglalkozom.  Blogom főleg tortákat, süteményeket  mutat be, melyekbe gyakran használunk zöldségeket, gyümölcsöket is. Bár ezek nyersen fejtik ki igazán a hatásukat, hőkezeléssel veszítenek az erejükből, én azért hiszem, hogy így is jó hatással vannak szervezetünkre.
Ez a téma annyira összetett és szerteágazó, hogy meg sem kísérlem részletesebben kitárgyalni. Csupán azt kívántam bemutatni,  amire mindannyiunknak érdemes odafigyelni, tudatosítani. Hiszen az ember ezeket ösztönösen érzi akkor is ha nem fogalmazza meg. Gyakran ösztönösen a színe miatt választunk egy-egy ételt vagy gyümölcsöt, másikat pedig a színe miatt utasítunk el. Egy színnek a hiánya vagy többlete is felboríthatja szervezetünk egyensúlyát, ezért igyekeznünk kell, hogy az összes színből lehetőleg egyenlő arányban fogyasszunk.Zöld színnel kiegyensúlyozhatjuk a hiányokat vagy túlzásokat.
Eddig a csakráinknak megfelelő hét fő színről volt szó. A nagy színkörben ezek keveredéséből huszonnégy az ember számára fontos szín van. Egy kevert szín hatása úgy érvényesül, hogy mindig az erősebb a meghatárzóbb. Például egy sárgászöld alma ha inkább sárga, akkor nagyobb részben a sárga minőséget képviseli.
S mivel a zöldségek, gyümölcsök egyúttal vitaminhordozók is, ilyenkor nyáron együnk minél "tarkábban", hogy szervezetünk elraktározhassa a nyár színeit a szürke őszi-téli hónapokra.
Én ezeket egy természetgyógyászati előadáson hallottam sok évvel ezelőtt. De akit bővebben érdekel ez a téma az interneten is több helyen talál róla olvasnivalót, pl. a Házi Patika két évvel ezelőtti számában más összefüggésben ír a színek és egészség kapcsolatáról.
Együnk hát színeket és mi is színesebb személyiséggé válunk.

A kép a Tudatos vevő oldaláról  származik

2011. július 27., szerda

Muffin fondant díszítéssel


Első muffinjaim
 
  Régóta tervezgettem a muffin sütést, már vagy egy éve a recepteket is gyűjtöttem hozzá, de valahogy macerásnak gondoltam - tévesen - az elkészítését, ezért sokáig nem került rá sor.  Néhány hete viszont helyes muffinsütő szilikon kosárkákat kaptam egy rokon fiatalasszonytól viszonzásul a tőlem kapott süteményekért.
Egyszer együtt nézegettünk cupcake képeket a neten és ekkor árultam el, hogy muffint még soha nem sütöttem. Szerinte aki ilyen szép tortákat kreál, annak ez se lehet kihívás.
Egyik nővérem fia és családja jelezték, hogy nyaralni menet beugranak meglátogatni bennünket. Sajtos csigát sütöttem sós kínálónak, és elérkezettnek láttam az időt, hogy kipróbáljam a muffint.
Nos ezek az előzmények. Majd kutakodtam a receptjeim között és olyat választottam, ami nagyon egyszerű és épp volt itthon minden hozzávaló. A recept származását nem tudom, régebben, amikor még nem ismertem a blogetikát, nem tartottam fontosnak feljegyezni. Ha valaki felismeri a receptjét, kérem jelezze, hogy belinkelhessem és megköszönhessem neki.
Kakaós rumos muffin:
  • 20 deka liszt
  • 10 deka cukor
  • 5 deka natúr kakaópor
  • 10 deka olvasztott vaj
  • 2 tojás
  • fél tasak sütőpor
  • vagdalt aszalt vagy friss gyümölcs
  • 1 - 2 ek rum, vagy rumaroma
Sütése 160 fokra előmelegített sütőben 20 perc.
Elkészítése:

A tojásokat a cukorral habosra keverjük. A lisztet, kakaóport, sütőport összevegyítjük és hozzáadjuk a cukros tojáshoz, végül pedig belekeverjük az olvasztott vajat és a rumot.
Mikor ezzel megvoltam, a szilikon kosárkák mindegyikébe raktam fél  evőkanál tésztát (ez a tészta nyersen elég lágy állagú), és 3 - 4  nagy szemű aranymazsolát (amit előtte beáztattam), majd a többi tésztát elosztottam rajtuk
A szilikon formákat nem kentem ki semmivel. Tepsiben tettem az előmelegített sütőbe és alsó-felső lángon sütöttem, de 20 perc után tűpróbát végeztem és még sületlenek voltak, ezért fehér papírral letakarva még 10 percig bent hagytam. A formákból könnyen ki lehetett venni őket s kihűlés után natúr vajjal megkentem mindegyik tetejét és két óra hosszára hűtőbe kerültek.
A díszítést a hűtőben tárolt maradék fondantjaimból csináltam, meg dekortollal.

Fondant díszítésű muffinok

Nagy sikert arattam a vendégeknél a muffinjaimmal. Kinézetre is, ízre is elégedettek voltak vele. Főleg a lányok (nővérem unokái), akiknek a keresztneve is rákerült egy-egyre.

Telefonnal készített fotó
  Én szintén elégedett voltam a muffinokkal és magammal egyaránt. Feltétlenül beszerzek még egy garnitúra sütőformát, mert ilyet dupla adagból érdemes csinálni. És legközelebb bátrabb leszek a belevalókkal, főleg gyümölcs szezonban .
 


2011. július 24., vasárnap

Sütőben sült kürtőskalács

Kürtőskalács
     
Most, hogy nincs nagy kánikula, kürtőskalácsot sütöttem sütőben. A receptet kb. egy éve találtam a network Konyhatündérek oldalán, Barna Papp Mónika galériájában.
Tészta hozzávalói:  
  • fél kg liszt
  • 3 deka élesztő
  • 1 dl tej
  • 2 tojás
  • 10 deka olvasztott vaj
  • 1 rúd vanília vagy citromhéj
  • csipet só
  • két ek kristálycukor
Kenéshez:
  • olvasztott vaj
  • durvára vágott dió vagy  fahéj
  • kristálycukor
Elkészítés
Én a kenyérsütőgépben dagasztottam be a tésztát úgy, hogy először a cukros tojásos tejet tettem  bele,ráöntöttem a lisztet melybe kevertem egy csipet sót, a sütőport, meg egy citrom reszelt héját, a liszt közepén kis mélyedésbe morzsoltam az élesztőt. Bekapcsoltam a gépet, s az olvasztott vajat kb. tíz perc múlva háromszorra csurgattam rá. Dagasztás után  addig hagytam a gépben a tésztát még teljesen megkelt. Ekkor négy cipóba osztottam, és egyenként fél centi vastag téglalapra nyújtottam, melyeket 2-3 cm széles hosszú csíkokra vágtam majd csigavonalban feltekertem az előre elkészített alufóliával bevont keménypapír hengerekre. A papírtörlő hengerekből négyet vontam be így, ebből az adag tésztából négy rúd kalács lett, és a tészta rátekerése előtt egyenként beolajoztam őket, hogy sülés után könnyen lecsússzanak.. A feltekeréskor a következő csíknak kicsit mindig fednie kell az előzőt, hogy ne nyíljon szét. Lehet, hogy nem tudom szemléletesen leírni, de ha valaki "benne van", akkor már adja magát, hogyan kell. Feltekerés után most olajjal kentem le a rudakat (nem volt itthon több vajam) és egy tálcán vaníliás kristálycukor, meg   kristálycukor-fahéj keverékébe hencsergettem őket, majd a papírhengerek közepén áthúzott mogyoróvesszővel illesztettem a tepsi két szélére és 160 fokosra előmelegített sütőben 25 percig sütöttem.


A két szélső fahéjas, a két középső vaníliás
Még elmesélem, hogy amikor legelőször sütöttem, akkor a sütő legalsó rácsára tettem a tepsit és állítva helyeztem bele a rudakat. Tíz perec után benéztem és láttam, hogy mindegyik kalács a henger aljára lecsúszott, tölcsér alakúak lettek. Megettük azért, de akkor kutakodtam gasztro fórumokon s ezt a megoldást találtam.                 A parázson sült biztosan finomabb, néha szoktam a vásárban venni, de már nagyon drága.
Két rudat mindjárt melegében elvittem a fiaméknak. Nagyon megörültek neki, ők is szeretik mindnyájan, de...az idősebb unokám rögtön megjegyezte, hogy ez nem túlságosan egészséges, mert sok cukor van rajta....
Hát mit mondjak? Igaza van neki, nekem meg ez a helyzet a 22-es csapdája, mert én "prédikálok" folyton az egészséges étkezésről, aztán tessék!
Hááááát .......azért pillanatok alatt elfogyott.
   
     

2011. július 22., péntek

Névnapi csigakeksz

Csigakeksz

Ebben az évben Dániel nap csütörtökre esett és meg is tartottuk, kicsit szerényebben, mintha hétvége lenne. Mert nekem még mindig a kert, a fagyasztó, a befőzések a legsürgetőbb munkáim, nem hagyhatom veszni, ami megtermett, vagy szívességből a házhoz kerül. Így most is többféle dolgot csináltam egyszerre. A sütőben sült (vagy főtt) a baracklekvár, fölötte  bográcsban a kakaspörkölt, uborka salátát készítettem, levest is főztem, így  tortázásra tényleg nem szánhattam időt. De Dani fiam nem is nagyon tortás, inkább a kelt kalácsokat, egyszerűbb süteményeket szereti, meg azok jobban  is csomagolhatók szállításra.
Először kalácsot terveztem, de a barack áthúzta a számításomat. Jó ismerőstől kaptam apró szemű rózsabarackot úgy tizenöt kilónyit. Mivel nagyon érett volt, nem várhatott egy napot se, hát hajnalban nekiálltam megmosni, kimagozni, összeaprítani. Elég lassú munka volt, mert bizony jócskán akadt benne kivágni való, majd' a felét a csirkéknek vihettem. A többit (nem tudom kilóra  mennyi lehetett, nem mértem) beletettem a lekvár főzésre használt ép zománcú tízliteres lábosomba, éppen belefért. Az edényt előtte 20%-os ecettel jól körbekentem.
Betoltam az addigra már előmelegített sütőbe, fedőt tettem rá amit felforrás után levettem.
Teljesen cukor nélkül főztem, legközelebb csak az üvegekbe meréskor volt a lekvárral dolgom. Illetve közben a forrás után visszavettem a sütő hőmérsékletét 150 fokra és nagyon lassan poszogott a lekvár. Ekkor már gondoltam, hogy kelt kalács most nem lesz, valami kevésbé kényes, hamarit kell kitalálnom.
A kakaspörköltet közben már odaraktam, merthogy annak is kellett pár óra. Egészséges, szép kakasaink vannak, és mindig sajnáljuk levágni, csak amikor már jó öregek, ezért soká kell főzni. Úgy tanultam, hogy ahány éves az állat, annyi óráig kell főzni. Négy - öt órát  erre is beütemezhettem. Nyolckor tettem főni és fél egykor zártam el alatta a gázt. De nagyon finom ragadós pörköltje lett!
Mit süssek, mit süssek?

Két évvel ezelőtti kép Káziról, az öreg kakasról

  Több blogban is láttam kétszínű tekercseket, de most persze nem jutott eszembe hogy kiknél, sőt, még a sütemény pontos neve se. Géphez ültem hát és a képeknél rákeresve csigakeksz néven az olcsó receptek oldalán rá is találtam. Pedig nem is annyira olcsó, főleg ha azt nézzük, hogy egy adag nem elég belőle, mert annyira finom.
Hozzávalók:
  • 30 dkg liszt
  • Egy csipet só
  • 20 dkg hideg vaj
  • 10 dkg porcukor
  • 1 db egész tojás
  • 1 db tojás sárgája.
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 1 db citrom reszelt héja
  • 2 dkg kakaópor
  • 1 db tojás fehérje.
Elkészítése:
Nagyjából összegyúrjuk a hozzávalókat, az utolsó 4 hozzávaló kivételével. Ezután kétfelé vesszük a tésztát. Az egyik felébe beledolgozzuk a 2 dkg kakaóport, a másik felébe a vaníliás cukrot és a citrom reszelt héját. Mindkét tésztát vékony téglalap alakúra nyújtjuk, megkenjük a tojás fehérjével, egymásra fektetjük, és feltekerjük. 2-3 órára hűtőszekrénybe tesszük pihenni. Végül a tekercset fél cm vastag szeletekre vágjuk, és sütőpapírral kibélelt tepsire rakva, 180 fokra előmelegített sütőben 12-15 perc alatt megsütjük.
A recept innen származik, Tóth Istvánné a beküldője.
Meggyúrtam a tésztát és hűtőbe tettem. Befejeztem az ebédet, egy órakor el is fogyasztottuk (no nem mindet, azért maradt csomagolni is), a desszert dinnye volt.  A lekvárnak még kellett egy kis idő. 
Addig befejeztem a kekszeket. Nem a legjobban sikerült a nyújtás, ez a tészta elég gyenge, ragadt is, szakadt is. Meg ideges voltam, mert a fiam a négyórás busszal utazik, addigra mindennel készen kell lennem. Láttam, hogy ebből a tésztából ráolvasással se nyújtok két vékony téglalapot, de valahogy csak elnyújtottam.
Persze, hogy a tojásfehérjét  kifelejtettem belőle! -  az talán nem tragédia. A metéléssel volt még gondom, az összes kést végigpróbáltam, majdnem mind csak nyiszatolta. Na azért csak tepsibe kerültek, ott várakoztak fél háromig, mire betehettem sülni. Alsó- felső lánggal húsz percig sütöttem. Nem szabad sokáig, mert kiszárad.
Ezalatt a lekvárokat kimertem és száraz duntszba raktam. Öt darab nyolc deciliteres üveggel lett, meg valamennyit hagytam ki kóstolónak.
A kekszek bár nem a legszebbek lettek, de nagyon finomak. (szerintem más is járt már vele hozzám hasonlóan, némely kép alapján gondolom).  Legközelebb nyújtáshoz jobban alá lisztezek, tekeréshez pedig konyharuhát használok, és gondoskodok éles késről.

Mert ilyet biztos, hogy gyakran fogok sütni.

       


2011. július 21., csütörtök

Újabb díj és az 50. blogkövető



Ezt a díjat Elisabethtőll kaptam és Évától is megkaptam. Megtisztelnek vele és nagyon köszönöm mindkettőjüknek.
Én most nem adom tovább, de felajánlom minden szorgalmas gasztroblogger rársamnak aki ide látogat.
   
És szeretettel köszöntöm blogom 50. követőjét,  salátás Raimundot, aki  a Művészet és saláták blog tulajdonosa.
Egyúttal köszöntöm blogom minden követőjét és látogatóját, aki be - be néz hozzám. Örülök, ha kellemesen időztök nálam, örülök a hozászólásoknak, és nyugodtan lehet kritikusabb megjegyzéseket is írni, elfogadom, ha rámutattok a hibáimra  is - abból lehet tanulni.
Szívesen látogatlak én is titeket és még sok más blogot is( nemcsak gasztro blogokat).
Kellemes és sikeres blogolást kívánok mindannyiunknak!



2011. július 19., kedd

Ismét egy díj

A napok sorrendjében a kedd nekem olyan semleges, se jó, se rossz hangulatú. Már nem az újabb hét kezdete, még nem is a közepe, a hétvége meg hol van még? Szóval a keddtől nemigen lehet várni semmit..
Én se vártam, ezen a kedden mégis kaptam váratlanul egy díjat Mritától, aminek nagyon örülök és nagyon köszönöm neki a megtiszteltetést.

A díj szabálya a következő:
·                     A díjat olyan 10 embernek kell továbbadni, akiknek a blogját nemrég óta olvasom, azaz mostanában fedeztem fel.
Mivel a blogírásban egyre-másra problémáim vannak (most például a dőlt betűket nem tudom visszaállítani), nagyon sok időmbe kerülne visszakeresnem, ki az a tíz személy, akihez legutoljára íratkoztam fel.  Ezért  nem biztos, hogy pont az általam felsorolt bloggerek azok, de most  őket választottam.
A most kapott díj

Akiknek továbbadom szeretettel:   
Aleda
Ani
Sütimanó
M@rti
Tündér
Éva
Rózsika
Barbi
Kati
Vali

És akkor most gyorsan közzéteszem a bejegyzést, hadd legyen a díjazottak számára is jó nap a kedd!



2011. július 17., vasárnap

Egészségünk érdekében - citrom-fokhagyma ital

Ez a bejegyzés nem tartozik ugyan szorosan a tortakészítéshez, de távolabbról összehozható vele (ha máshogy nem, a "minden mindennel összefügg" elvén).
Mert ugye a torták, édességek (és sok egyéb más) fogyasztása nem kimondottan egészséges, ezért igyekszem ellensúlyozni  méregtelenítéssel, gyógyteák, gyógyelixírek beiktatásával.
Tegnap a piacon szép nagyfejű fokhagymákat vásároltam  (enyém az idén nagyon silány lett) és rögtön eszembe jutott, hogy a kezdődő fogyó hold alkalmassá teszi az időszakot a fokhagymaital  fogyasztására.
Ennek a receptjét egy kedves rokonomtól kaptam úgy másfél éve, de azóta már többfelé belebotlottam az interneten is.
A  fokhagyma szervezetre gyakorolt jótékony hatása szinte felsorolhatatlan (a szív őre, normalizálja a vérnyomást, csökkenti a káros koleszterint, csökkenti a vér cukorszintjét, baktérium, gomba és vírusölő, antioxidáns, értisztító, stb.).A fokhagymaital másik összetevőjének, a citromnak a pozitív hatása már egy óvodás gyereknek is közismert. Én évente két-három alkalommal elkészítem ezt az italt. Nemcsak magunknak, de már az egész rokonság issza.
Azért utána néztem másutt is, de mindenütt ezekkel a mennyiségekkel találtam receptet, mint  itt.

Citrom-fokhagyma ital
A házilag készített fokhagymás citromkoktél kitisztítja az ereket és a vért, ezzel erősíti ellenálló képességünket. 30 megtisztított fokhagymagerezdet és 5 apróra vágott citromot egy kevés vízzel turmixoljunk össze, adjunk hozzá 1 liter vizet, majd egy főzőedényben forraljuk fel. (Főzni nem szabad!) Szűrjük le sűrű szitán vagy gézen, és töltsük üvegbe. Hűtőszekrényben tároljuk. Mindennap a főétkezések előtt vagy után egy kupicával igyunk meg belőle. A kúra három hétig tart, ekkor egy hét szünet, majd újabb háromhetes kúra következik.
Elkészítése:
Külső héjától megtisztítom a 30 közepes nagyságú fokhagymagerezdet, és késsel kicsit megnagyjázom, mielőtt a gépbe teszem. 
A citromokat pedig egy-két percre beáztatom tengerisós vízbe. A tengeri só oldja a szennyeződéseket, nehézfémeket, minden zöldséget, gyümölcsöt először abban mosok meg.
A sós víz után egy csak erre a célra használt körömkefével alaposan megdörzsölöm a citromokat egyenként,folyó melegvízben, majd a hidegvizes öblítés után papírtörlővel felszárítom őket.  Következik a feldarabolás, csak annyira, hogy turmixgépbe tehető legyen. Közben a magokat eltávolítom.  Összemixelés után egy ép zománcú kétliteres forma lábosba öntöm egy liter desztillált  vagy szénsavmentes ásványvízzel és a tűzre téve első felbuggyanásig melegítem. Tüllel bélelt nyeles tésztaszűrőn átszűröm  egy másik edénybe, majd miután kihűlt, befőttesüvegben hűtőben tárolom.
       

Ennyi lett egy alkalommal


Mindezen munkálatok közben kellemes illat terjeng a konyhában. Nekem ez a két növény így együtt mindenképpen "bejön". Ezt az italt lehűtve annyira kedvelem, hogy meg tudnám inni üdítő gyanánt. És nem büdös, mert a citrom elveszi a fokhagyma kellemetlen szagát.
Ez a mennyiség a kúra első három hetére elegendő, a szünet utáni három hétre  majd újat készítek. 
Aki  kedvet érez hozzá, csinálja meg, és váljon egészségére! ITT is lehet olvasni róla.
       

Én megelőzésképpen iszom ezt, de leírásokban olvastam, hogy néhány embernek orvos is tudja igazolni az ital gyógyhatását, volt, hogy szívműtét is elmaradhatott hatására. 

2011. július 14., csütörtök

Díjözön Wiseladytől

Három díjat kaptam Wiseladytől még márciusban, de csak most reagálok rá, most is csak valami véletlen folytán találtam meg a díjaimat.
Igen, még mindig elég nehézkesen megy nálam az internetezés, főleg a blogolás - de azért döcög, és ez a lényeg!
Éppen Wislady volt aki a kezdeti nehézségeken átsegített, amikor két hét után törölni akartam a blogomat, mert a csoda tudja hogyan, de vagy tizenkettő volt belőle, pedig csak egyet nyitottam. Rábeszélt, hogy folytassam, segített, tanított és rávezetett, hogy a blogolás nem csupán kellemes időtöltés, de remek agytorna is (főleg az én koromban). És bebizonyosodott, hogy igaza volt, meg lehet tanulni a számítógépezést is meg a tortadíszítést is, ha kellően kitartó valaki. És nagyon élvezem mindkettőt.
Áldom az okos eszét annak, aki kitalálta az internetet, mert nekem minden egyes napon csoda, hogy számomra ismeretlen emberekkel közös témáról barátokként beszélgethetünk akkor is, ha egymástól többezer kilóméterre vagyunk, akkor is, ha nem ismerjük egymás nyelvét ( mert sikerült beállítanom a fordítót), hogy egymás fényképeit  nézegethetjük (vagy ha nem blokkolt, el is hozhatjuk), hogy ha egyidőben vagyunk a gépnél, csetelhetünk is (nekem egyelőre nincs skypeom,ami még plusz lehetőség lenne), és végtelenségig folytathatnám a felsorolást, de már így is nagyon hosszúra sikeredett ez a többszörösen összetett mondat.
Visszatérve a kezdetekhez : hálásan köszönöm Wiseladynek, hogy erőfeszítéseimet jutalmazva érdemesnek tartott a díjakra .
És nagyon, nagyon, de nagyon örülök .
De most nem adom tovább senkinek, mert a hozzájuk tartozó szabályokat nem ismerem. Ha valaki tudja, hol lehet a különféle díjak szabályozásának utánanézni, legyen szíves írja meg.








Nem ebben a sorrendben akartam felrakni a képeket, de most így sikerült.
Majd ha rájövök, hogyan kell kirakni az oldalsávba, akor odateszem őket.
 



2011. július 11., hétfő

Diplomaosztóra - hamis tiramisu torta





A szomszéd fiú diplomaosztójára készítettem ezt a meglepetés tortát. Mivel ilyenkor befőzési szezonban időm semmi, olyat kellett kitalálnom, ami sütés nélkül hamar megvan. A tojásostól nyáron kicsit tartok, ezért egy hamis tiramisut terveztem torta kivitelezésben és úgy voltam vele, ha nem lesz időm borítást meg egyéb díszítgetést csinálni, akkor szitálok rá kakaóport és kész.
Előkészületnek vettem egy nagy csomag babapiskótát (aldisat), nagyszemű  aranymazsolát, lefőztem 4 dl feketekávét, asztalra tettem egy üveg sütőrumot.
Krém hozzávalói:
  • 25 deka mascarpone
  • 2 kispohár natúr joghurt (egyenként 250 grammos)
  • fél l tej
  • 2 cs. vanília puding
  • cukor ízlés szerint
vaníliapor (vagy vaníliás cukor, vagy vanília kivonat - kinek mi van)

A tejben 80 gramm (két zacskónyi) gluténmentes vaníliapudingot 5 ek cukorral megfőztem s időnként megkeverve kihűtöttem. Közben nyolc dekányi mazsolát forró vízben megmostam, majd öntöttem rá annyi rumot ami ellepte.
A mascarponét, a joghurtokat, a kihűlt pudingot, 2 mokkáskanál vaníliaport robotgéppel símára kevertem. Megkóstoltam és még hozzáadtam egy púpozott ek porcukrot, ezzel a krém készen is volt.
Egy szögletes kapcsos tortaformát kibéleltem folpackkal (oldalát is). A feketekávéba öntöttem fél deci rumot és a babapiskóták mindkét oldalát 2-2 másodpercre belemártva kiraktam a forma alját, megdobáltam mazsolával és kentem rá krémet. Így rétegeztem míg megtelt a forma és elfogyott az anyag. A tetejére krém került és ment a hűtőbe másnap reggelig. Összerámoláskor vettem észre, hogy a leáztatott zselatin ottmaradt az asztalon, kifelejtettem. Mert nagyon meleg lévén úgy gondoltam, hogy biztosabb lesz a krém állaga zselatinnal, de most már csak annyit tudtam tenni, hogy rákentem a fájó csuklómra - mégse vesszen kárba.  Meg drukkoltam a krém miatt. Elég szilárdnak tetszett, mikor reggel lecsatoltam a tortasütő oldalát. Akkor még vékonyan átkentem édesített vajjal fondant alá és ismét hűtő burkolásig.


Talán a kerek tálca miatt látszik kereknek
No és következett a burkolás. Ezzel kicsit gondban voltam a színek miatt. Először csokoládé bevonatot szántam a süvegnek, de a hőség miatt ezt elvetettem. Kaptam rózsaszín-fehér pillecukrot, külön-külön gyúrtam meg fondantnak.. A rózsaszínt kicsit megliláztam bodzával, a fehérből pedig ilyen szürkéskéket sikerül előállítanom bodza, feketeszeder, feketeribizli segítségével. Ezek a növények kellemesebbé teszik a fondant ízét is. A fekete szemcsék pedig a vaníliától vannak - már máskor is jártam pedig így, mégis ugyanabba a hibába estem.
A süveg egyébként RKT, a receptje egy régebbi bejegyzésemben olvasható.Citromlével kellemes íze lett.
A többi díszítés hűtőben tárolt maradék fondantból készült. Kis gondom volt a tálcára helyezéssel, egyedül nehezen ment, kicsit megviselte.Meg az állás is, hiszen délre elkészültem vele, és csak este nyolcra értek haza .
De azért volt ámulás amikor becsengettem, hogy gratuláljak az ifjú diplomásnak.


A frissdiplomás fiatalember
Ezeket a fotókat kaptam a tortáról, sajnos mind ugyanabból a szögből készült, pedig jó lett volna felülnézetből is.
Talán (remélem) nemsokára  megajándékoz "valaki" egy kamerás telefonnal, és akkor fázisfotókat is készíthetek.
Egyébként ez egy aránylag nagy torta volt, nem mértem, de jó súlyos is, a képen  nem tűnik annak.
Másnap megdícsérték, milyen finom volt, a burkolat is. A  "tekercset" pedig eltették emlékbe.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Leírom a pillecukor fondant készítését:

14 deka pillecukor
28 deka porcukor
2 evőkanál víz
margarin a kenéshez (kb. 2 deka)
A margarinnal alaposan kikenünk egy nagyobb mikrózható tálat, beleöntjük a pillecukrot és hozzáadjuk a vizet, majd kis fokozaton melegíteni kezdjük, időnként bemargarinozott fakanállal megkeverjük. Nem muszáj megvárni míg teljesen felolvad, kivéve is könnyen kikeverhető a még benne lévő egy-két "pukli".
Ezután beleöntjük az átszitált porcukor 2/3-át és elkezdjük keverni. A többi porcukrot apránként adagoljuk hozzá, mindig ahogy a "tészta" kívánja. Amikor már nehéz keverni, ugyanúgy gyúrjuk, mint a tésztát. akkor van kész, ha rugalmas, gyurma szerű-állagú anyagot kapunk. 
Nylon zacskóba téve javasolt néhány órára hűtőben pihentetni felhasználás előtt.
Felhasználáskor kicsit felengedjük szobahőn, majd porcukorral, vagy étkezési keményítővel megszórt deszkán kinyújtjuk.
Ebből a mennyiségből egy átlagos méretű tortát (kb.24cm átmérőjű)lehet beborítani, esetleg néhány virágdísz is kijön belőle.
A díszítendő torta külsejét tanácsos vajkrémmel bekenni, hogy síma legyen és jobban tapadjon rá a borítás.
Ha színes fondantot akarunk, víz helyett folyékony ételfestéket használhatunk, vagy természetes színezőket, pl.céklalé, bodzalé, stb. Színezhetünk kakaóporral, kurkuma porral, de a kereskedelemben gél állagú színezékek is kaphatók.
                                                     

2011. július 9., szombat

Egy tál rózsa




Van egy szép fehér rosenthal tálam. Ezt képzeltem tortának megvalósítani, rózsákkal a tetején.
Sütöttem kétszer négy tojásos piskótatekercset, melybe egy üveg házi baracklekvárt belekentem (ez volt az utolsó üveg tavalyi barack lekvárom). A tekercseket egy cm-es vastagságúra felszeleteltem és amit nem ettem meg mindjárt (ez volt a több) azt beleraktam a tálba, ahogy a charlotte tortához. Hűtőszekrénybe tettem és nekifogtam a borításnak. Nem kaptam tejport, pillecukor is csak négyszínű volt, ezért más megoldás kellett.
A desszert.eu egyik 2008-as fórumán Lenke73 (gondolom, ő Földi Lenke lehet) hozzászólásában zselatinos mázként írt le egy tortaborító anyagot itt.

Zselatinos tortaborító:

1 zacskó étkezési zselatin
60ml víz
10ml folyékony glükóz
500g porcukor
1-4 evőkanál keményítő
Öntsük a vizet tűzálló tálba.Szórjuk a zselatint a tetejére,és hagyjuk ázni pár percig.Egy másik tálba szitáljuk bele a porcukrot.
Gőz fölött felolvasztjuk a tálban lévő zselatint és hagyjuk hűlni.Közben tegyük bele a glükózt.
Ezt beleöntjük a porcukor közepébe és szépen összekeverjük és tészta állagúvá gyúrjuk.Légmentesen zárjuk le mert megkeményedik a levegőn.
Én valószínűleg sokáig hűtöttem a zselatint, mert amikor összegyúrtam zselatindarabok voltak benne, ezért fel kellett olvasztanom és még némi porcukor hozzáadásával újra gyúrni. Ekkor kifogástalan síma lett, és szép fehér. Megjegyeztem magamnak ezt az affért, tudom, hogy legközelebb mire kell ügyelnem.

A glükózszirupot már régebben elkészítettem, Veronikától a recept.


Glükózszirup készítése:

Tíz deka kristálycukrot 6 cl vízzel összeforralunk, majd hideg vízzel kiegészítjük kb. másfél dl-re, és úgy sűrítünk rajta kicsit. Ha adunk hozzá kevés mézet, elkerülhetjük a későbbi kristályosodást.


Néhány órás hűtés után kivettem a piskótát a hidegről és deszkára borítottam. A vékonyra nyújtott fondanttal bevontam az alját és az oldalát, visszafordítottam és elővettem a hűtőből a rózsákat, melyek már előző nap elkészültek, mégpedig a sziruppal öntözött rózsákat sütöttem meg piros ribizlis sziruppal locsolgatva. A rózsák receptje az előző bejegyzésemben szerepel. Most nem lettek túl színesek a rózsák, mert a piros ribizli kevésbé színez, de azért jól mutattak.
A torta végső formája most dőlt el, mert lejjebb akartam nyomni a "tál" tartalmát és ez azzal járt, hogy rögtön végigrepedt az egyik oldalán. Ezt csak úgy lehetett szépíteni, hogy kinyújtott fondant kendőszerűen ráterítettem a tetejére. Sajnos, hogy nincs lehetőségem fázisfotókra, mert a rózsákkal kirakva nem is igen látszik, hogy miről beszélek. Meg a tál formája se látszik az elkészült fotókon.
A tortát a keresztlányom kapta születésnapjára. Mondtam, hogy ez "kettő az egyben" torta, külön egyék a "tálat" és külön a rózsákat, mert eléggé eltérő az ízviláguk.
Már asztalra kerüléskor kaptam egy telefont, hogy nagyon szép, és nagyon finom mindkettő.
Készítettek fotókat is, ha ideérnek, azokat is felteszem.


Esti megvilágításban



napfényben

2011. július 5., kedd

Újabb díjam

Rózsikától kaptam ezt a díjat, melyet itt is megköszönök neki.


Szabályok:
1. Köszönd meg annak, akitől kaptad.
2. Irj egy posztot.
3. Küld tovább 12 blognak, ha annyit érdemesnek tartasz.
4. Értesítsd a kiválasztott blogokat.


Akiknek én tovább adnám: Lexana
                                              Noémi
                                              Pici Juci
                                              Feketepillangó
                                              Balwin  
                                              Chrisz
                                              Anyatigris
                                              Pixi Pie
                                              Cecília
                                              Gesztenye
                                              Angéla
                                              Gasztroemigransok

Még néhány gondolatomat idevetném.
Nehéz volt a választás, ez annyira szubjektív. És lelkiismeret furdalásom van, mert csak ők, mért pont ők, mért most ők, most mért ők?...és így tovább...
Szívem szerint minden gasztro blogosnak adtam volna. Másokhoz is nagyon szívesen járok, de a díjak korlátozott számúak.
Egyébként nem vagyok teljesen tisztában a díjazás mibenlétét illetően.
Bármelyik blogtulajnak joga és lehetősége van rá, hogy létrehozzon és adományozzon díjat?
Jegyzik ezt valahol? És ha igen, kik? És miért?
És az én kérdéseim költőiek? Vagy valaki válaszol rájuk?

2011. július 4., hétfő

Csokoládés zebratorta szülinapra





Sokáig készültem megsütni, aztán rászántam magam, de elsőre nem igazán lett sikeres.
A második próbálkozás már igen. Harmadjára pedig már krémmel töltve készült a következőképpen:

Zebratorta hozzávalói:

  • 6 tojás
  • 30 deka porcukor
  • 37 deka liszt
  • 1 zacskó sütőpor
  • 1,5 dl langyos víz
  • 1,5 dl étolaj
  • 2 ek kakaópor
Elkészítés: a tojásfehérjéket kevés porcukorral kemény habbá verjük. Én csipet sót és pár csepp citromlét mindig teszek bele.
A tojássárgákat habosra keverjük a többi porcukorral úgy, hogy közben felváltva beleöntjük a vizet és az olajat.
Beledolgozzuk a sütőporos lisztet is,  (lehet géppel), majd kétfelé öntjük a tésztát, s az egyikhez hozzákeverjük a kakaóport. Ezután megfelezzük a felvert tojásfehérjét is és óvatosan beleforgatjuk  a tésztákba, a kakaósba kicsivel többet.
Papírral bélelt kerek tortaformába merjük felváltva: mindig egy kanál fehér tészta, rá egy kanál kakaós.  Az adagolást a tortaforma közepén kezdjük az első kanállal és a következőt erre rá merjük. Igazgatni nem kell (nem szabad), magától elterül. Én két egy forma nagyságú kisebb merőkanalat használok erre a célra, vagy ha csak evőkanál van akkor kettőt-kettőt teszek, hogy vastagabbak legyenek a csíkok.
Előmelegített sütőben 170 fokon kell sütni, kb 55-60 percig. Én alsó-felső lángt használok és a tetejét letakarom fehér papírral. Tanácsos tűpróbát végezni. Ha kész, rácson hűtsük ki.

Ez a kuglófhoz hasonlatos "olajos piskóta" magában is finom, de én most születésnapra vittem, így krémet is töltöttem bele.

Krém hozzávalói:
  • 1 zacskó (2,5 dl) habtejszín
  • 10 deka (1 tábla) tejcsokoládé
  • 25 deka mascarpone
  • 1 csomag habfixáló
Elkészítés: A csokit gőz fölött megolvasztottam(kevés vízzel) majd géppel kikevertem a mascarponéval. A tejszínt a fixálóval kemény habbá vertem és óvatosan összevegyítetem a csokis krémmel. Én egy kevés porcukrot még tettem hozzá, de éppencsak, mert nem akartam túl édesre.
A négy lapba vágott tortalapokra rákentem ezt a finom krémet.Kívülről pedig étcsokival vontam be.

Csokimáz hozzávalói:
  • 10 deka étcsoki
  • 5 deka vaj
  • 2 ek víz
A hozzávalókat gőz fölött felolvasztottam és ecsettel lekentem vele a tortát.
A feliratot és a virágdíszítést pillecukor fondantból készítettem.
Egyik sógornőm születésnapjára készítettem
 
Csak vékony réteg krém került bele

Az első zebratortám nem lett "zebra", mert egyformán osztottam el benne a tojásfehérjét és a kakaós tészta nehezebb lett, ezáltal elnyomta a fehéret.



   Csokival bevonva, vágott dióval megszórva azért nem mutatott rosszul, ízre pedig határozottan finom volt
Ez még olyan mint a kuglóf.





A következő sütésnél odafigyeltem, hogy ne járjak úgy, mint először és meg voltam elégedve az eredménnyel.


                         
Külsőre és belsőre is tetszetősebb lett.


                           






2011. július 1., péntek

Sziruppal öntözött rózsák

A szomszéd "kislány" áprilisban Isztambulban töltötte az orvosi gyakorlatát. Közösségi oldalunkra gyakran rakott fel fotókat ételekről, melyeket ott fogyasztottak. Ezért gondoltam, hogy hazaérkezésekor meglepem valami török édességgel. A baklavát meg a lókumot nem akartam, azt már mindeki ismeri. Irány a net és az ezertipp.hu oldalon találtam is kedvemre valót. De a recept eredetét is megkerestem izmorzsak.blogspot.com.
Sziruppal öntözött vörös rózsák nevet viseli ez a sütemény, de nálam nem vörös lett.

Tészta hozzávalói: 1 pohár liszt (2,5 dl), fél pohár búzadara, 0,4 dl (4 cent) natúr joghurt vagy kefír,  0,4 deci napraforgóolaj, 6 deka puha margarin, fél csomag sütőpor, ételszínezék.
Sziruphoz:  másfél pohár cukor, másfél pohár víz, fél citrom leve
Közepébe: felezett dió, mandula, mogyoró (ezek közül valamelyik)

Elkészítése: a tészta hozzávalóit összegyúrjuk . Én ételfesték helyett bodzabogyóval színeztem a tésztát, úgy hogy mélyhűtött bodzabogyót felengedtem és átpasszíroztam. A bodza magja mérgező, ezért mindenhez (lekvárhoz, szörphöz) csakis átpasszírozva használom. A kész tésztát hűtőben tartom amíg megfőzöm a szirupot.
Hozzávalóit kis lábosban összekeverem, felforralom és forrástól számított 3 - 5 percig főzöm. Én a sziruphoz is a bodzabogyó lét adtam színezőnek, annyival kevesebb vizet tettem. Vízfürdőben kihűtjük.

 A tésztát 2 mm vastagságúra kinyújtjuk és kb. 6 cm átmérőjű köröket szaggatunk belőle. A körlapokból hatot sorba rakunk, hogy mindegyik kicsit fedje a másikat. Egyik szélső körlap közepére diót rakunk és ezzel a koronggal kezdve feltekerjük az egész sort.Így duplarózsákat kapunk, melyeket középen éles késsel kettévágunk. A rózsák szirmait kicsit széthúzgáljuk, legörbítjük majd tepsibe sorba rakjuk egymástól 2 - 3 cm -es távolságra.

Sütés előtt a tepsiben a tizenhárom rózsa
Előmelegítettem a sütőt 180 fokosra és 25 percig alsó-felső lánggal sütöttem. Mikor kivettem, azonnal meglocsoltam a rózsákat a hideg sziruppal, egyenként kanállal rájuk öntözgettem, majd miután kihűltek, visszatettem őket a hűtőbe. Fél napon keresztül a hűtőben tartottam úgy, hogy óránként újra és újra meglocsoltam a sziruppal őket.
Aztán tányérra raktam tizenkettőt és becsengettem vele a szomszédba.

Sziruppal öntözött rózsák
A tányér rózsáért cserébe egy fotót kértem, meg majd véleményt róla. (Egyet én megettem, szeretem tudni, hogy mivel etetek másokat. Nos, én nem voltam akkor "elájulva" tőle, de talán azért, mert másra számítottam. Azóta már magunknak is csináltam és megbarátkoztam az ízzel, sőt, megszerettem.)
Aki kapta, ő viszont mindjárt dícsérte és kérte a receptjét is.
Most jutottak el a fotók hozzám, tehát íme a recept.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...