Összes oldalmegjelenítés

2011. november 16., szerda

Esetem a máléval

                     
Kukorica málé
               
Málé - a magyar nyelvben többféle jelentéssel bír.
Egyik jelentése szerint: a tehetetlen, mafla, buta, bamba, ostoba, együgyű, tedd ide-tedd oda, mamlasz ember tulajdonsága.
Másik jelentése szerint: kukoricalisztből készített ételféleség.
No, én a második jelentése miatt "indultam be", de nagyon.  Az interneten kóborolva itt-ott megláttam a kukoricalisztből sütött süteményt és gondolatban máris visszakerültem a messzi gyerekkoromba, amikor anyukám nagy tepsikben sütötte kemencében az édes málét. Még az illatát is orromban érzem, az állaga pedig finom porhanyós volt, a legeslegjobb falatjai pedig a sarkok, ahol kicsit megkérgesedett, megkaramellizálódott.
Egy rokon néninél is szoktunk málét enni, az övé pedig magas, könnyű, piteszerű kelt málé volt.
Ezek az emlékek a gyerekkoromból valók /50-es, 60-as évek/, mert mire nagylány lettem, valahogy elmaradtak a málésütések és évtizedeken keresztül eszünkbe se jutott.
Most elhatároztam, hogy málét sütök, de a készítését sajnos már nem tudom kitől megkérdezni.
De hát az interneten mindenre van válasz.... Lázas keresésbe kezdtem, hogy talán az emlékfoszlányok alapján rálelek az egyszerű süteményre, amire annyira vágyom.
Sok találatot kiadott rá a Google kereső és ezekre rákattintva ért az a meglepetés, hogy micsoda káosz van a világban málé ügyben.
Már a megnevezés is különböző tájanként, országonként. Az alapanyag van ahol kukoricaliszt, van ahol kukoricadara, van ahol fele-fele. Csinálják vízzel, tejjel, édesen, sósan, szilvalekvárral és tepertővel....
Ajjaj!
A mienk mindig édes volt és lekvár meg gyümölcs nélküli. De arra már nem emlékszem, hogy tejjel vagy forró vízzel, lisztből vagy darából készült-e?
Ezért hát vásároltam tejet, tejfölt, kukoricalisztet és kukoricadarát is. A kukoricadarát rögtön ki is kellett dobni mert molyos volt. Ez a rossz előjel sem tántorított el a málésütéstől.
A kelt málé receptje mellett döntöttem, amit az Őrségi TeleHáz honlapján találtam.
Hozzávalók:
1 liter tej
50 deka kukorica liszt
3 deka élesztő
20 deka mák
30 deka cukor
egy csipet só
fél citrom reszelt héja
zsír a tepsi kikenéséhez
1-2 deci tejföl a tetejére
Elkészítése: részben megegyezik a kelt tészták szokásos készítésével, de itt az összekevert tészta felét tepsibe öntjük, akkor szórjuk rá a darált mákot tíz dekányi cukorral, majd a tészta másik fele, és a tepsiben kelesztjük 45 percig, majd előmelegített forró sütőbe tesszük, de később a hőt mérsékeljük Ha megsűlt, még forrón rálocsoljuk a tetejére a tejfölt és kockákra vágva tálaljuk.
Én persze módosítottam, mert nem mákos málét akartam, tehát a mákot teljesen kihagytam, helyette is kukoricalisztet tettem és mazsolát szórtam bele.
Nagyon kellemes látvány volt a sütő üvegén át nézni, ahogy szépen felemelkedett a tészta, amikor pedig megnyitottam a sütő ajtaját, mennyei illatával tele lett a konyha. Alig vártam, hogy elkészüljön - jó sokáig sült, egy óránál is tovább. Mikor kicsit hűlt, metéltem és megkóstoltam.
Jól megkentem tejföllel a tetejét
Csalódás ért. Már metéléskor is keménynek éreztem a tésztáját. A magassága megvolt, de egyáltalán nem az a könnyű, laza szerkezetű, ami egy kelt tésztánál várható. Talán az volt a baj, hogy a 20 deka mák helyett kukoricalisztet tettem. Nem  porhanyós, morzsalékos volt, hanem simán: kemény. Ízre sem ezt kerestem.
A sógornőmet megkínáltam vele. Örülök, hogy őszinte volt és meg merte mondani, hogy a málé bizony nem ilyen! Ő sem tudja, a receptjét, de szerinte azért lett ilyen kemény, mert száraz a tésztája. Ha jól emlékszik a gyerekkori  "málészkodásokra", az ő édesanyja  olvasztott zsírral (és nem tejföllel!) bőven meglocsolta a tetejét.
             
Hát ez a süteményem nem volt kapós. De nem tettem le róla, hogy olyan málét fogok sütni, amilyet hajdanában danában anyukám sütött.

Tehát továbbra is keresem a "tökéletes málé" receptjét.
MINDEN MEGOLDÁS ÉRDEKEL!

23 megjegyzés:

  1. A receptet nem tudom,de ez a málé nagyon guszta!

    VálaszTörlés
  2. Mónika! Szép, de az "anyám, én nem ilyen lovat akartam" esete.

    VálaszTörlés
  3. Sütöttem már én is hasonló sütit és az nagyon puha volt. De én polentát használtam hozzá, amiből itt többféle is van, a nagyon finomra őrölt az nagyon jó sütikhez. Mi gyerekkoromban úgy ettük, hogy vízben megfőzte anyukám a kukoricadarát és hideg tejet öntöttünk rá a tányérunkban, nagyon szerettem.

    VálaszTörlés
  4. Nagyon guszta a süteményed! De ahogy trollanyu mondja én is úgy emlékszem hogy anyukám is vízben főzte meg a kukoricadarát és tejjel vagy sült szalonnával ettük!

    VálaszTörlés
  5. De örülök, hogy ilyen régi ételeknek valaki utánajár! Nagymamáim emlegették, de arra már nem emlékszem, hogy ettem is belőle valaha.
    Valakinél (talán Jucinál) olvastam a cvekedlit de tarkedlit is láttam valahol...kinél is?!?
    Meg volt még valami...
    Hú, de öregszem.....

    VálaszTörlés
  6. Amiről Trollanyu és Éva ír, az a puliszka. Anyukám imádja a puliszkát is és a málét is. Egyszer annyira lelkendezett, hogy milyen finom, hogy kipróbáltam a puliszkát, pont ahogy Trollanyu leírta, forró puliszka hideg tejjel. Bocsánat, hogy ezt írom, de szerintem moslék szaga volt. Azóta nekem mondhatja, hogy milyen finom, a konyhámba sem jöhet be többet kukoricaliszt, vagy dara!! Ha gondolod, megkérdezhetem, hátha tudja a málé készítés csínját-bínját.

    VálaszTörlés
  7. Trollanyu! Mi is ettünk főtt kukoricadarát, az volt a kukorica kása. Azt is szerettem, de mi azt nem sütöttük meg.

    VálaszTörlés
  8. Éva, M@rti! Köszönöm a reagálásotokat.Örülök, hogy az ilyen egyszerű sütemények iránt is van érdeklődés - mert hát nem lehet mindig tortát enni!

    VálaszTörlés
  9. María!Jót nevettem, hogy azt írod:"moslék szaga volt". Vagyunk így, hogy ami egyőnknek kellemes, az másónknak kiállhatatlan.
    Örülnék, ha megtudakolnád anyukádtól, ő hogyan csinálta a málét?

    VálaszTörlés
  10. Én is kíváncsi lennék a receptre mert szeretem az ilyesfajta régi ízeket kipróbálni itthon a családnak, nem mondom h mindig sikere van.....
    Én nem emlékszem h ettem volna de valami halványan rémlik h hallottam róla.

    VálaszTörlés
  11. Judóca! Lesz még málé recept a blogomon, mert én is ki akarok próbálni még több félét.

    VálaszTörlés
  12. Kár, hogy az ilyen régi receptek kezdenek eltűnni a köztudatból, de a kitartásodhoz gratulálok, én már feladtam volna :). Kíváncsi leszek a végeredményre, majd számolj be!

    VálaszTörlés
  13. Eszembe jutott még egy régi recept, amit Mama csinált: a csiripiszli. Nem tudom ki ismeri, ki nem, de nagyon érdekes volt. Búzát kellett csíráztatni, majd ledarálni, és iszonyatosan édes is volt, tehát valami cukorféle (v. méz, bár ezt kétlem a régi időkben) is volt benne (de lehet, hogy csak a búza keményítője?!). Szóval ezt a darálmányt kellett megsütni, meg voltak beleböködve nádszálak (szellőzés?!) Kicsi voltam, és volt vagy 30 éve, de talán nem írtam hülyeségeket az összetevőket illetően.
    Kíváncsi lennék rá, ha valaki elkészítené.

    VálaszTörlés
  14. Tejszínhab! Én már lassan abba a korba jutok, amikor az ember egyre gyakrabban visszatekint.
    Egyre többet nosztalgiázom.

    VálaszTörlés
  15. M@rti!A csiripiszlit ezen a néven ugyan nem ismerem, de hasonló recepttel már találkoztam, talán csíramálé néven. Az ilyen régi idők receptjei főleg községek, nemzetiségek honlapjain találhatók. Szándékomban van előkeresni gyerekorom kedvenceit, ha valahol találkozok csiripiszlivel, feltétlenül szólok róla.

    VálaszTörlés
  16. Marisz, én is ezen kapom magamat... hogy folyton a nagyanyám, édesanyám főztjén eszelek:)
    Én is sütöttem málét (nálunk prósza), mert hogy...., aztán olyan kemény lett, hogy az csuda!:)
    De én sem adtam fel!:)

    VálaszTörlés
  17. He he! No, jó ezt tudni, hogy más is jár hasonló cipőben.

    VálaszTörlés
  18. Marisz-az ilyenféle kukorica málében talán nem kéne az élesztő, inkább sütőpor, vagy szódapor...angolul baking soda!
    Azok tennék ezt könnyebbé, és még hozzá fele kukurica málé, és fele liszt. Én már ilyesmit sütöttem, és jó könnyüre sikerült. Amugy gusztának néz ki, és én szeretném!

    VálaszTörlés
  19. Kedves Marisz!
    Nálunk (Gyimes, Erdély) úgy hivják, hogy álivánka. Máshol nem találkoztam ezzel az elnevezéssel, de azt hiszem, ez az, amire gondol. A pontos méreteket nem tudom, mert sosem mértük dekára. Tehát kell kb. fél kiló puliszkaliszt, két-három kanál finomliszt, ugyanennyi cukor (esetleg kevesebb), pici só, és annyi tejföl, hogy a palacsintamasszánál sűrűbb, de még folyékony legyen. Azt már nem tudom, kell-e kikenni a tepsit. Sütés után cukorral szórni a tetejét. Lehet izesiteni a masszát kevés kaporral, aki szereti. Gondolom, egy próbát megér.
    Zita (Picassás)

    VálaszTörlés
  20. Zita! Köszönöm, ki fogom próbálni!

    VálaszTörlés
  21. Nálunk a kukoricakása a menő.
    Persze fűszeresen.
    Recept:
    1 fej vöröshagyma, apróra vágva 2 kanál zsírba danfolódni tesszük, 2 szem apró kockára vágva krumplival együtt. Ez után füstölt kolbász karikákat teszünk bele, fel engedjük vízzel annyival, hogy bőven ellepje s ha forr annyi kukoricadarát teszünk hozzá, mintha tejbedarát főznénk. Legalább 5-8 percig kell főzni, állandó kavarás mellet. Én erős paprikát is teszek bele s kicsi borsot is.

    VálaszTörlés
  22. Nálunk a kukoricakása a menő.
    Persze fűszeresen.
    Recept:
    1 fej vöröshagyma, apróra vágva 2 kanál zsírba danfolódni tesszük, 2 szem apró kockára vágva krumplival együtt. Ez után füstölt kolbász karikákat teszünk bele, fel engedjük vízzel annyival, hogy bőven ellepje s ha forr annyi kukoricadarát teszünk hozzá, mintha tejbedarát főznénk. Legalább 5-8 percig kell főzni, állandó kavarás mellet. Én erős paprikát is teszek bele s kicsi borsot is.

    VálaszTörlés
  23. Kb 5-6 éves lehettem, anyukám sokszor csinált édes málét, nagyon szerettem. Mivel nagy szegénység volt ( nem olyan, mint most, igazi szegénység volt, háború után, apukám fogságban volt.De senki nem panaszkodott.) Nem volt sütőnk, én vittem a közeli pékségbe, mint más is, 1 Ft-ért megsütötték és vittem haza. de akkor kicsi voltam, nem kérdezte, hogy csinálta. Nem hinném, hogy volt tej, vaj akkoriban. De ezt az ízt keresem, nosztalgia. Különféle recepteket csináltam, de mind kemény volt, ehetetlen. Mit nem adnék értek, ha még egyszer ehetnék olyat.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...