Ropogós sós perecek

Ropogós perecek

Gyerekek, gyerekek,
szeretik a perecet,
sósat, sósat,
jó ropogósat.
Aki vesz, annak lesz,
aki nem vesz, éhes lesz.

Akinek van óvodás gyereke vagy unokája, bizonyára ismeri ezt a kedves kis gyerekverset.
Szeretjük a perecet, de amikor egy-két receptet elolvastam vele kapcsolatban és kiderült, hogy először főzni kell, aztán sütni  -  hát akkor biztos voltam benne, hogy én ilyet nem csinálok.
Nem is magamtól kerestem újra a receptjét, hanem   a google olvasóban Limarától egy olyan perecet olvastam, amit nemhogy főzni nem kell, de végtelenül egyszerű elkészíteni.
És most a fiam valami sós ropogtatni valót kért, de adj uram isten, mindjárt!
Ekkor vettem elő Limara receptjét, persze kicsit a magam képére formáltam. Most csak fél adagból készítettem.  Ide az én verziómat írom le.
Hozzávalók:
negyed kiló graham liszt
negyed kiló sima liszt
1 kávéskanál só
1 kávéskanál cukor
1 deka friss élesztő
10 deka mangalica zsír
10 deka vaj
75 ml tej
180 gr tejföl

Kenő a tetejére:
1 evőkanál liszt
1 teáskanál só
víz

Elkészítés:
A liszteket kimértem, belekevertem a sót, a hideg vajat reszelőn hozzáreszeltem, és összemorzsoltam a liszttel. Hozzámértem a zsírt, a tejfölt. A tejet kicsit meglangyosítottam és az élesztőt elkevertem benne, majd a többi alapanyaghoz öntöttem és elsőbb fakanállal, majd kézzel meggyúrtam a tésztát.
Kelesztés nélkül máris kezdtem a formázást. Kicsíptem egy darabot a tésztából és nyújtódeszkán kézzel kisodortam kb. 1 centi szélesre és 30-35 centi hosszúra, melyeket perec formára igazítottam.
Nagyon jó rugalmas tészta, szinte alig kellett lisztezni.
Közben a sütőt 200 fokra beállítottam. Ebből a tésztamennyiségből két tepsivel lett.
Kétszáz fokon sütöttem 15 percig  alsó-felső lángon, majd kivettem és megkentem a sós mázzal, amit a liszt, só és annyi víz hozzáadásával kevertem, hogy tejfölsűrűségű legyen. Aztán néhány percre még visszatettem.
Talán egy óra alatt meglettem vele. És nagyon finom volt, ilyen gyakran lesz.
Limarának köszönöm a receptet!